Tudományos név: Hemigrammus amandae
(Korábban a Hyphessobrycon amandae néven jegyezte a tudomány)
Méltán kapta a szikrázó- vagy parázsló pontylazac nevet, a nálunk Amanda lazacként ismert, alig 3centiméteresre növő halacska.
Eredeti élőhelyén Brazíliában, Matogrosso tartomány Rio das Mortes vízében, több ezres rajokban vadászik apró planktonokra.
Hazánkba főként Délkelet-Ázsiában tenyésztett példányok érkeznek, ritkán azonban vadonfogott egyedekkel is találkozhatunk.
Tartása könnyű, piciny méretének köszönhetően elegendő egy 50 literes, dúsan benövényesített medence, amelyet úgy alakítsunk ki, hogy az alacsony előtér növényzet felett szabad kiúszási lehetősége maradjon halainknak. A sötét aljzatot használjunk, mint a legtöbb pontylazacnál, hogy színe jobban érvényesüljön.
Jól alkalmazkodik akváriumaink olykor kemény vizéhez, de parázsló színét a sötét talajjal és természetes élőhelyéhez hasonló aranysárga, enyhén savanyú (6,5-6,8pH), tőzegen átszűrt, közepesen lágy (6-8 NKº), 24-28ºC fokos vízben tudjuk előcsalni, a megfelelő táplálás mellett. Nem válogatós, minden apró élő, fagyasztott és szárított eleséget szívesen fogyaszt. Ha teljes pompájában szeretnénk látni, akkor feltétlenül apró cyklopsszal kínáljuk, mert színe ettől lesz 4-5 heti etetés után nevéhez méltóan, vörösen izzó.
Mivel békés hal, társként bármilyen „törpét” telepíthetünk mellé, mint pl. márványmintás baltahasú lazacot (Carnegiella strigata fasciata), díszes törpeszájú halat (Nanostomus backfordi), törpe páncélos harcsát (Corydoras pygmaeus) és az 5-5,5 centire növő sávos szívóharcsából (Otocinclus vittatus) is 1-2 példányt.
A nemek meghatározása egyszerű, mivel a teltebb nőstények mellett jól felismerhetőek a karcsúbb hímek, amelyek testmérete kifejlett korban néhány milliméterrel alulmarad viszont a hátúszójukon lévő sötét folt erőteljesebben látható.
Pontylazacok vásárlásánál ne az legyen az a cél, hogy egy medencébe minél több fajból álló seregletet gyűjtsünk össze! Vegyük figyelembe, hogy rajhalak, ezért fajonként legalább 8-10 példányt tartsunk együtt és akkor figyelhetjük meg medencénkben a természeteshez hasonló viselkedésformákat.