Írta és fényképezte: Kóródy Olivér
Méltán gondolnánk, hogy egy olyan trópusi ország, mint Vietnám, ahol folyók, tavak, sőt még a várost behálózó csatornahálózat is számtalan szebbnél szebb díszhal-csodát tartogat – nem lehet különösképpen elterjedt hobby az akvarisztika. Hamar rádöbbenünk arra, hogy a valóság teljesen más…
Családi díszhaltenyésztő gazdaságok
Hanoiból elindulva a déli országrészek felé, lépten-nyomon, minden nagyváros, felkapott üdülőhely vagy akár csak egy kicsiny poros bányászváros főutcáján sétálva, díszhalboltok zsúfolt „kirakata” csábít, hol lavórból, vödrökből, nemritkán csillogó akváriumokból kínálja a kedvesen mosolyogó kereskedő vízi kincseit. A bőséges kínálat jelzi, hogy a háttérben jelentős tenyészetek működnek, amelyek családi gazdaságok formájában tevékenykednek, 2-3 főtől egészen több család összefogásából létrejött többhektáros tenyészfarmokig. A sokszor nehezen megközelíthető, repülőterektől távol eső gazdaságok jelentős része egyenlőre a hazai árusoknak termel s csak kevesüknek adatik meg, hogy a nemzetközi piacra eljuttassák termékeiket.
Vízibolha helyett törpe razbóra
Az örökkön pezsgő Saigonban, azaz mai nevén Ho Shi Mihn városban kerestük meg a díszállat kereskedők utcáját. Ha kínálatot jobban szemügyre vesszük nem kétséges, hogy egy – egy kétéltűtől, hüllőtől és ízeltlábútól eltekintve halas boltokkal van dolgunk, amely feltérképezése számunkra a legkedvesebb feladat.
A fajok tekintetében számtalan ismerőssel találkozunk, csak sokszor a „tálalás” formája eltérő a nálunk megszokottól. Az állatpiacokon tett utunk során már mindennapinak számított, pl. a ketrecekből árult skorpiók látványa, amelyek nem a hobby ágazatban folytatták pályafutásukat…
A „csodatévő” házi pálinkákban szerencsétlenül járt tokee gekkókkal, különböző kobra fajokkal együtt szolgálják a néphagyományt és a turisták igényeit.
Visszatérve békésebb vizekre, folytassuk a szemlélődést a színes forgatagban. A bőséges választékból látszik, hogy az üzletekben árusított halak kétféle beszerzési forrásból származnak. A már említett tenyészetek mellett, az ország gazdag halfaunájának köszönhetően jócskán akad vadonfogott halakból is a kínálatban, amelyek legtöbbje a Déli, trópusi éghajlatú országrészek kanyargó folyóinak lakója.
Legtöbb folyó hatalmas vízijátszint szigeteket sodor magával, amely a csendes öblökben, kanyarulatokban kiváló rejtekhelyül szolgál a labirintkopoltyús halak számára. Többségük habfészkekben óvják ikráikat, majd kikelt ivadékaikat, de akadnak köztük kevésbé ismert, szájköltő fajok is.
Nem gondoltam volna, hogy a sziámi harcoshal (Betta splendens) Kambodzsában befogott sötét, bársonykék egyedeiből akár több száz példány is átmenetileg, békésen megfér egymás mellett. Furcsának tűnik a tárolás ezen módja, hogy a lavór alját egy rétegben elborító halakra, csak éppen annyi vizet löttyintenek, hogy ne száradjanak ki. A labirint kopoltyús halak életmódját ismerve viszont számukra ez elviselhetőbb, mint ha nem tudnának a vízfelszínre jutni s időnként nagyot nyelni a levegőből, feltöltve speciális, kiegészítő légző szervüket. Ha ettől a lehetőségtől megfosztanánk őket, rövid időn belül, hal létükre vízbe fulladnának.
A Mekong delta félsós vizét szegélyező mangrove erdők jellegzetes lakóival is találkozhattunk, mint a lövőhal és a területvédő, örökéhes kúszógébek (Periophtalmodon schlossieri), amelyek naphosszat vadásznak apróbb rovarokra, de a vízalatt is kutakodnak egy –egy falat reményében. Szárazföldi túrájukhoz szükséges oxigén pótlásához, útravalóként a kopoltyúikat körülvevő zsákocskákat töltik meg vízzel.
Fürkésző tekintetünket zöldesen irizáló gombócok kavalkádja hívja fel magára, amely nem más, mint a zöld gömbhal (Tetraodon nigroviridis) népes csapata, amely a helyi brack vizek, azaz a folyók deltatorkolatánál kialakult, tengervízzel keveredett zóna ismert lakója. A folyók felsőbb szakaszán, az édesvizekben is előfordul, de az akváriumi tartása félsós körülmények között javasolt, mert így kevesebb a parazitás fertőzések aránya. Tápláléka rovarlárvákból, kisebb halakból áll, de szívesen ropogtatja az apróbb csigákat is. Területvédő magatartása miatt akváriumát sok búvóhellyel rendezzük be.
Piciny törperazbórák (Rasbora maculata) ezrével gomolyognak műanyag edényekben s feltűnt számunkra, hogy számolás nélkül, adagra kaphatók. A helyiek csak intettek az eladónak, aki máris serényen merített egy pohárnyit s öntötte egy nejlon tasakba. Fürgén megtekerte a zacskót aranyló tartalmával s készen is állt becsomagolva a kb. 2-300 egyedből álló szállítmány utolsó útjára, hogy hamarosan planktonként kerüljön fel nagyobb testű halak étlapjára.
Az Illatos folyó
Hajnalban érkeztünk Hué-ba az Illatos folyó partján fekvő, egykori császárvárosba. A folyóparton tett kirándulás alkalmával figyelemmel kísérhettük, amint a félcsőrös csukák (Dermogenys pusillus) csapata vadászott vízbe hulló rovarokra. Akváriumainkban legtöbbször oldalnézetből megfigyelt halaink tartogatnak még meglepetést számunkra, ha felülről rovar perspektívából szemléljük őket. A sötét víz felszínén lesben álló csukák hosszabbra nyúlt alsó állkapcsának végén aprócska, irizáló pöttyöt figyelhetünk meg. Ha néhány percig meglessük a fondorlatos vadászt, amint a csillogó leszállópályát kínál a víz felett köröző, megfáradt rovarok számára – rádöbbenünk, hogy nemcsak divathóbort számára a csillogó ajakpircinge, hanem a sikeresebb táplálkozási stratégiának nélkülözhetetlen kelléke.